Új könyvet szerkesztek, és ehhez kb. 3000 blogbejegyzésemből csemegézek 2005-2022 között.
Eszméletlen jó érzés, mikor újra olvasom egy-egy írásomat mondjuk 10-12 évvel vagy néhány hónappal ezelőttről is.
Azonban már nem működik a "Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek." híres szlogen. S nem kíváncsiak már az ismerőseim a mondanivalómra.
Sajnálom, hogy elhagytam a régi bloghelyemet, arra sokan fel voltak iratkozva, s csodás érzés volt, mikor felkerült egy-egy bejegyzésem, 5 percen belül sokszor láttam 10-15 zászlót is a statisztikában. S ezek mindig több országot jelentettek. Csak már nem volt gazdája, egyre kevésbé működött jól, s nem volt telefonos kinézete sem.
Sajnos a blogspotra egyetlen követőm sem lett, és hiába osztom meg a FB-on, nem veszik a fáradtságot, hogy ráklikkeljenek a blogomra. Hiába lájkolja valaki, az nem jelenti azt, hogy a bejegyzést meg is nyitotta. A belső statisztika szerint 50 ember sem nyitotta meg az egyes posztokat.
Január, februárban igyekeztem számos fontos bejegyzést is tenni. Az utolsó a váci beszámolóm volt, amit ha csak a FB-ra tettem volna, 100-nál is többet lájkolták volna, de hogy a blogba tettem 30 ember nyitotta meg a bejegyzést. Láthatóan nem történt változás, ezért befejezem itt a blogírást, bármennyire szeretem is.
El kell fogadni, hogy már annyian írnak, hogy az én irományaim nincsenek versenyben a celebek és egyéb csoportok bejegyzéseivel. Lehet, hogy rövidebben még írok a FB-ra, meglátjuk.
Elég sok mindent változtattam ebben az évben.
- Abbahagytam a vérnyomáscsökkentő szedését. Nem mérgezem magam tovább.
- Abbahagytam a csoki evést. Nyilván néha van kivétel, de amennyire része volt az életemnek,már nincs.
- Egyre több zöldséget eszem, pedig nem szerettem, s igyekszem a gyümölcsfogyasztást is gyakrabbá tenni, pedig az sem volt a kedvencem.
- 61 évesen el kezdtem edzésre járni. Részben, kell a mozgás, és mert most az egészségem lett a legfontosabb.
- Abbahagytam a lottózást is. Lehet, hogy így az esélyt sem adom meg. Anyumra gondolok, élete végéig lottózott. S sosem volt pár ezer forintnál nagyobb nyereménye. S mivel azt is látom, hogy mennyire csalnak, nem látom értelmét.
- Véget vetettem a párkapcsolatomnak is, hiába bíztam benne, hogy ez végre igazi lesz. Ismét tévedtem. Talán mégis egyedül kell élnem. Most ezt is elfogadtam.
- S abbahagyom a blogírást is, mert nincs értelme, ha nem kíváncsi rá senki. Akkor írom ismét magamnak a gépen.
Két belső statisztika, az egyik 2012-ben írt néhány blogomról, és itt az utolsó 5 bejegyzésemről. A képernyő fotók, 2022. március 13-án 13.50-kor készültek.
Most olvastam egy 12 évvel ezelőtt bejegyzésemet, miután visszatértem Ibizára Magyarországról, elég kemény időszakban, hiszen 2012-ben már nagy volt a válság, főleg Spanyolországban. Annak az évnek a végén haza is kellett jönni, s nemcsak azért, mert anyum balesetet szenvedett és ápolásra szorult, hanem mert a megélhetés sem volt biztosított.
http://lenabelicosa.blogger.hu/2012/03/30/irjam-le-vagy-ne-irjam
2011 márciusában is volt egy álmom,amiből még akkor éjjel novellát írtam, majd publikáltam.
http://lenabelicosa.blogger.hu/2011/03/11/a-tulelok
Utána még sok álmom volt, és mindig katona voltam az álomban.
http://lenabelicosa.blogger.hu/2011/03/14/felelmetes-almok
S most 2022. februárban és márciusban is félelmetes álmaim vannak. Az orosz-ukrán konfliktus előtt is voltak, de amit február 27-én írtam le álmot, még a háborút is űbereli. Néha már arra gondolok, hogy nem akarok álmokat... de jönnek.
S még egy blogom 2015-ből. 7 éve a migránsok volt a téma... mindig kell egy ellenségkép - sajnos.
http://lenabelicosa.blogger.hu/2015/09/18/ki-az-ellenseg
Köszönöm minden olvasómnak, akik követték az írásaimat, s azon keresztül az életemet. A FB-on még leszek, de ide már nem tervezek írni egy ideig.
https://www.youtube.com/watch?v=MrHxhQPOO2c
3 megjegyzés:
Kedves Jani!
Meglepett a hozzászólásod, régen volt ilyenben részem.
Naná, hogy válaszolok, sosem hagytam válasz nélkül semmit.
Megnyugtatlak, ember vagyok.
Vannak számomra ismeretlen kifejezések az írásodban, amiről én is gondolhatnám, hogy csak valami gépi komment.
Valamikor arra vágytam, hogy valaki olvasva az írásaimat, kíváncsi lesz rám is. Ez nem jött el. S te akkor írtál, amikor én már befejeztem a blogírást. Nyilván, ha valami nagyon kikívánkozik, leírom. Viszont nem jut el azokhoz, akiket esetleg érdekelne.
Én nem vagyok influenszer, s nem lennék, semmi pénzért. Számomra sértő, hogy befolyásolni akarnék bárkit is. Az viszont életfeladat, hogy megosszak információkat, tapasztalatokat. Ez sokáig jól is működött. Ma már nem. Lehet, kiöregedtem, és másra van igény.
Ahogy elnézem, a fiam lehetnél. ettől még lehetne egy jó kommunikáció kettőnk között. Viszont mostanában nem sok igényem van rá. Elszoktam tőle. Nekem is volt időszak, hogy egy témáról, 3-4 emberrel 100 oldalnyit is leveleztünk... Annyira nem figyelnek már egymásra az emberek, sajnos még családon belül sem, hogy én is visszahúzódtam, s igyekszem magamra figyelni.
Nem tervezek már sok bejegyzést írni, így kommentelni a régiekhez tudsz. Én nem töröltem egyet sem. Viszont a 2005-2010 közöttiek már nem fellelhetőek. Egy része az egyik könyvemben megörökítődött.
Mindenesetre örülök, hogy felfigyeltél az írásomra.
Üdv.
Léna
Kedves Jani,
érdekes, hogy többször is említed az ezózást. Én már inkább a spirituális szót használom. Ez nem szakszerű szöveg a részemről, csupán a saját tapasztalataim alapján, a saját megéléseim, érzéseim, tudásom szintjén írok le dolgokat. Sosem köteleződtem el sehová olyan mértékig, ami elvitt volna egy nem megfelelő irányba. Mindenből kiszedtem, ami az önismerethez, saját fejlődéshez kellett.
Soha senkit sem beszéltem rá semmire, csupán gondolatébresztő, figyelemfelkeltő az írások zöme. Mindenki saját maga dönt mindenről. Viszont megspórolok több évtizedet annak, aki még csak most kóstolgatja ezeket a dolgokat. Fontosnak érzem, hogy az emberek felébredjenek és nyissanak ebbe az irányba, de nem tisztem senkit sem rábeszélni, csak egy lehetőségre irányítom a figyelmet.
A több mint 3000 bejegyzésemből a spirituális témájuakat olvasták a legtöbben.
Igen, néhány bejegyzésemet olvasva csapongónak láthatsz, de akik olvastak 16 éven át, és követték az életemet, azok tudják, hogyan váltam totál racionalistából spirituális beállítottságúvá.
Sok témával foglalkoztam, de engem sokszor az álmaim vezérelnek, szó szerint megálmodtam sok mindent, amikből történetek kerekedtek, vagy megvalósultak. Tehát az írásaim nagy részét áthatja a misztikum. Amikre nem tudok én sem magyarázatot, csak érzem, hogy az úgy helyes.
Bocsi, nem akartalak az összeesküvés elméleteknél megbántani, csak olyan érzésem volt, hogy azt olvasva mintha nem egy malomban őrölnénk. Ami lehetséges, mert nem biztos, hogy egyformán látjuk, más a nézőpontunk.
Nagyon leegyszerűsítve, hogy összeesküdtek emberek, én ettől jóval többnek érzem.
Megjegyzés küldése