A bátorság és a félelem ereje

Már március 18-án, Luzsicza István könyvbemutatóján gondolatok, szavak, érzések tolongtak bennem, hogy kiírjam őket. Nem vagyok költő, de szavak, szószerkezetek jöttek, és ezek azt akarják, hogy írjak egy verset. Nos, ez még nem készült el, de ha tényleg megírom, közzé is teszem majd. 

Március 21-én volt az utolsó munkanapom, és ez is számtalan gondolatot, érzést indított el bennem. 

• Most még át kell állnom, hiszen az óramutató végre hangtalanul halad túl a reggeli fél haton. De még ma is felébredtem... de nem keltem fel 9-ig... 
• Fura, hogy nem kell az autóról kaparni a jeget, és nem kell minden reggel dugóznom Fót és Dunakeszi között...
• Nem érzem azt, hogy nincs szükség a munkámra, hiszen ezen a munkahelyen én döntöttem úgy, hogy nem dolgozom tovább március 31 után. Az más kérdés, hogy máshol szerettem volna...
• Most egy kis pihenő után új célokat, kihívásokat keresek, s újra tervezem az életem.
• Attól, hogy nyugdíjas lettem, attól nem leszek otthonülő, azt a fajta szabadságot, amit előhoztam magamból, azt muszáj továbbfejleszteni. Az aktivitásom, szenvedély energiám tovább visz majd utamon...

A körforgás energiája

 Amikor visszatérő helyzetbe kerülünk, az első, ami eszünkbe jut, hogy mit csináltunk rosszul. 

A jelenlegi szintemen már tudom, hogy minden úgy alakult, ahogyan kellet, minden megélés vállalt feladat. Ha a problémák fölé emelkedve felismerjük az események mögötti törvényszerűségeket, akkor olyan energia birtokában vagyunk, hogy mindig a legjobbat tudjuk kihozni magunkból, és a legtöbb segítséget tudjuk adni másoknak. 

Az öröm és a hála ereje

 Az elmúlt két évben nem csak az írás, az ihlet került el, hanem az olvasás se ment. 

Most hamarosan végére érek egy két kötetes könyv első részének (388 oldal), és ez csodálatos érzés, hogy végre olyan mélyen el tudok merülni egy történetben, nem hallom meg a külső zajokat, még az óra ketyegése is eltűnik, csak a történet van, a szereplők, a középkori helyszínek... ez nagy örömöt szabadított fel bennem. 

Mitől értékes az ember?

 Az elmúlt néhány hétben több ember is mondta nekem, hogy értékes ember vagyok. Mi az az érték, amely egy életen át kialakul, vagy már velünk születik? Mi az, amit egy időre elnyomunk, majd újra aktiválunk?

3-as személyes év és anno 18 év

A személyes év 9 évente ismétlődik és születésnaptól születésnapig tart. Minden alkalommal, amikor a ciklus újra indul, lehetőséget kapunk arra, hogy szembenézzünk az egyes rezgéseknek megfelelő leckékkel,  feladatokkal, kihívásokkal. Amikor a ciklus ugyanoda ér, még egyszer lehetőség adódik egy fokkal feljebb lépni, a leckével szembesülni, ha korábban nem fordítottunk rá kellő figyelmet. Ha szembenéztünk a ciklus kihívásaival, s megoldottuk őket, új lehetőségek jelennek meg az életutunkon. 

2024 igazán csodás év volt

Sokan értékelik az évet, s bennem is összeállt, hogy sikerült jól keresztül húznom az előrejelzéseket. Mindig vannak nehézségek, de ami ebben az évben történt velem, az szerintem egy sikeres, tanulságos, bakancslistás év volt. Pedig az előrejelzések nagyon nehéz évet jósoltak.

Szingliként is lehetsz boldog...

2024 első blogbejegyzése, talán nem az utolsó

 Az íráskedvem, késztetésem az elmúlt két évben folyamatosan lecsökkent. Grafomán létemre még a blogírásra sem éreztem  hajlandóságot, de ma reggel végre úgy ébredtem, hogy írni akarok...

Ugyanis elém került egy régi blogbejegyzésem. 

https://lenabelicosa.blogger.hu/2018/06/27/tenyleg-mindig-a-no-valaszt?

Pontosan 6 éve írtam ezt. Akkor úgy gondoltam, hogy a társkeresés parkolópályára téve, s úgy is volt. 2020-ban azonban Fótra költöztem, majd jött a pandémia. Bezáródtam két városba úgy, hogy nem ismertem senkit. Ezért ismét rászántam magam, hogy beregisztrálok egy párkeresőbe, nem is annyira párkeresési céllal, inkább ismerősöket kerestem, és jó beszélgetéseket. Mivel egy szellemi beszélgetés, ami több órát is tart, azt mindig csodát tett velem, és párkeresőben néha ki lehet fogni ilyen intelligens férfiakat is. Egy év sem telt el, s újra töröltem magam. S azóta sem vettem részt ezekben. 

Azért ezt is megörökítettem egy blogban négy éve, szintén június végén. 

https://lenabelicosa.blogspot.com/2020/06/meg-akarom-ismerni-azt-az-otodik-tipusu.html#more

folytatás a kép alatt...