A 9-es személyes évem margójára

„Tapasztald meg az elengedés, a lemondás energiáját, és add meg magadnak a lehetőséget a következő év újrakezdéséhez!”

November 28-án ér véget a 9-es személyes évem. S véget ér az az év is, amikor az éveim száma 7. Ami nekem mindig nagyon kiemelkedő szokott lenni. A korábbi 8 év történéseit asszimiláljuk a 9-es évben, s bár kiemelkedő sikerek nem szoktak történni, mégis sok minden jött az életembe, belső sikeres munkámnak hála. Sok mindent kellett elengedni, és tényleg dolgoztam is rajta elég rendesen, amit a vállaim fájdalma is igazolt.

Mégis voltak olyan pillanatok, amikor elragadott a múlt és majdnem beleragadtam azokba a fájó emlékekbe, amiket éppen igyekeztem elengedni.

S ezek az emlékek a szülőfalumhoz Bodonyhoz, és a szomszédos településhez, Parádhoz fűződnek. Sok mindent tettem mind a két településért, az ott lakókért, a változtatásokért, stb. s bizony senki sem lehet próféta a saját hazájában, ezt kétszer is átéltem.

Amikor azt gondoltam, hogy elengedtem ezeket az érzéseket, megéléseket, akkor elég egy halálhír, és eszembe jutnak azok az idők, amikor még voltak mellettem emberek, akik segítettek, akik szerettek, akik elfogadtak. Sajnos egyre kevesebben vannak azok a betelepültek, és őslakosok is, akikre anno számíthattam, ma már nem is emlékeznek rám vagy a tetteimre.

Sokszor feltettem magamnak a kérdést, hogy miért kellett nekem ennyiszer átélni a mellőzöttséget, a megalázást, az akadályozást, a bántásokat, az ellehetetlenítéseket, amikor én csak tettem a dolgomat, méghozzá jól?

Spirituálisan gondolkodva, azt mondom, hogy így tudtam fejlődni, s az egyik legnehezebb életfeladat, hogy megtanuljam azt, hogy ne másoknak akarjak megfelelni.

Visszatérve, mik is történtek 2021. november 29. és 2022. november 28. között?

Lemondások, változtatások listája januártól a teljesség igénye nélkül:

•   lemondtam a lottózásról
•   leszoktam a kóláról
•  elhagytam a vérnyomáscsökkentőt
•  igyekeztem étkezésekben, kiegészítők fogyasztásában változtatni
•  el kezdtem edzésre járni, beépítettem a chikung néhány elemét az életembe
•  véget vetettem a párkapcsolatomnak, és elengedtem a párkeresést az életemből, töröltem magam mindenhonnan, és elfogadtam, hogy egyedül maradok, ha nem jön olyan férfi az életembe, aki értékelni tud. Elég a projekt férfiakból!
• sok korábbi ismeretségem eltűnt az életemből

Miket tudok felmutatni?

•   fogat és szemüveget tudtam csináltatni
•   elkészült a konyhabútor a parádi házban, hála a lányomnak és párjának, s mert egész jól tudtam havonta spórolni…
•   egyre több ismerősöm lett Dunakeszin, Fóton, jó kapcsolatok alakultak ki
•   sikerült egy hetes nyaralásra menni, és felfedezni Gyulát
•   kezdtem kiteljesedni a könyvtári munkában is, sikeres rendezvényeket szerveztem
•  7 év után megjelent egy regényem, amit ugyan még 2012-ben írtam, de most jött el az ideje, és ez már nem szerzői kiadás volt, és megtalálhatók a nagyobb könyvesboltokban, internetes oldalakon, csodás érzés volt könyvesboltban a kezembe venni a könyvemet
•  Két sikeres könyvbemutatóm volt Dunakeszin és Egerben. Recsk és Fót következik a következő két hónapban
•   nterjú készült velem a Dunakeszi Polgárba és a Dunakanyar Régióba, s még a Keszi Tv kulturális magazinjába is bekerülök, ha minden igaz
•   magam is cikkeket kezdtem írni a két újságba
•   egy spirituális írásom bekerült a Megérzés kötetbe
•   két versem bekerült egy karácsonyi verseskötetbe
•   bekerültem több csoportba, az ÍróTesók projektben már két hónapban sorsoltak mellém két írótársat, akivel egymást marketingeltük, fantasztikus embereket ismerem meg
•  több új technikai feladattal ismerkedtem, ami a könyvem marketingjéhez kell, mindig tanul az ember
• fél évig szerkesztettem egy kötetet a blogjaimból, amiből nem tudom még, hogy lesz-e könyv valamikor
•  szerkesztem a Dunakeszin élő, Dunakeszihez kötődő írók, költők antológiáját, mely 2023-ban, a kultúra napjára fog megjelenni
• azért volt néhány túravezetésem is, hiába lakom most messzebb a Mátrától, s egyedül fedeztem fel Vácot, a vácrátóti alborétumot és egyedül vonatoztam, hajóztam a Dunakanyarban.
•  Részt vettem egy akupresszúra tanfolyamon
•  Csodásan éreztem magam a kedvenc festőm, Hieronymus Bosch festményeinek kiállításán a Szépművészeti Múzeumban
•  kocsit szerettem volna cserélni, ez sajnos még nem jött össze

November 29-én kezdődik az 1-es személyes évem, s ezzel egy új 9 éves ciklus.

Megint egy újrakezdés az életemben, ami kihat a következő 9 évre. Az biztos, hogy jövőre ismét új munkát kell találnom. A sors valamiért az elmúlt 9 évben sok mindent megtapasztaltatott velem, illetve én terveztem így magamnak – gondolom – a leszületésem előtt. Sok jó munkában próbálhattam ki magam. Szívesen maradtam volna több helyen is, ám ez főleg pár ember miatt mindig meghiúsult. Most is bedolgoztam magam, kezd minden jól alakulni, amikor ismét változtatni kell. Három évem van a nyugdíjig, nem lesz egyszerű. Most nem a szlogenem mondom, hogy semmi sem történik véletlenül, hanem elfogadom – Uram, legyen meg a te akaratod!

Ugyanis, ha ellenállok valaminek, akkor az csak rosszabb lesz… Lehet, hogy egy még jobb munka vár rám…

Nekem november 29-én kezdődik egy új év napja... :)

https://www.youtube.com/watch?v=_i5fBY3a5Q0&list=RD_i5fBY3a5Q0&start_radio=1