Viszlát
Január!
Nem is
tudom, milyen szót használjak erre a hónapra, talán azt, hogy érdekes.
Spirituális gondolatok, fontos felismerések, tapasztalatok életem történeteiben
Miért
alakultak ki az összeesküvés elméletek?
Mai világunkban egyre többször elhangzik valamiről, hogy összeesküvés elmélet. Vannak-e ezeknek reális alapjai? Hogyan és miért alakultak ki, kezdték el gyártani őket?
Márt írtam korábban, hogy 2003 volt nekem az az év, amikor már jártas voltam egy kicsit az ezoterikus irodalomban, ám annyi információ ért egyszerre, amiket nem tudtam hová tenni, ezért féligazságként kezdtem el kezelni őket, majd óriási kutatásba kezdtem. Ma már könnyebben teszek különbséget az álhírek, és a lehetséges változatok között.
De ehhez hónapokig, évekig kellett olvasni, tanulni, szelektálni.
Digitális információs világunkban olyan lehetőség nyílt, amikor sokszor név nélkül mindenki elmondhatja a véleményét egy-egy dologról.
Van ennek előnye is, de
úgy vélem, egyre több a hátránya is.
Akik már 2006-tól olvasnak, azok tudják, hogy az álmaim milyen fontosak nekem. Mérföldkövek, és sokat segítettek az önismeretben, a fejlődésemben, és az ellőttem álló évek figyelésében.
Voltak jósló álmaim is,
de mégis azok voltak a fontosabbak, amiket meg kellett fejteni.
Vasárnap a torkosság bűnébe estem, vagy én úgy fogalmaznék, hogy nem voltam elég mértékletes.
Fánkot sütöttem, igazi,
szalagos lett, és nagyon finom, és nagyon régen ettem. Ahogy sült ki, úgy
ettem. Nagyon jól esett, nem is számoltam mennyi volt, de a szervezetem biz emlékezett.
Megbosszulta magát, hogy
többet ettem, mint szabadott volna. Jól megülte a gyomromat.
Fontos információ,
avagy lényegtelen
Ebben az információs áradatban, ami most ránk zúdul, nehéz szelektálni, tiszta szemmel látni, hogy el tudjuk dönteni, hogy ez fontos nekünk, vagy nem, illetve melyik info igaz és melyik hamis.
Csak a FB oldalon vagyok fenn, s ez is sok, úgy érzem, több
időt töltök ott, mint szeretnék. 2000 feletti ismerősnél, még ha a logaritmus
szűr is alaposan, rengeteg minden jön velem szembe.
Karácsony előtt már jöttek szavak, szó szerkezetek, amiket le is firkantottam. Egy oldalnyi anyag, éreztem, hogy ebből verset kell majd fabrikálnom valamikor.
Megálmodtam ezt a címet, hogy Csalfa remények, aztán hozzá igazítottam a már lejegyzett szavakat, hogy rímeljenek.
Nem vagyok költő, amikor verseket írtam, így születtek, hogy jöttek a szavak, álmok, és utólag lett belőlük vers. Mintha én csak formába önteném őket, és nem is én írnám igazán.
Egy vers megírása ezért nekem tovább tart, mint egy 4 oldalas próza.
Ráadásul szonettet 12 éve írtam utoljára. S most megszületett egy. Még lehetne finomítani rajta, de ma megosztom.
Sokat írtam már a januárról, hogy milyen sok minden történt már velem.
Ezt a posztot egy három
éve íródott bejegyzésem ihlette, mert hát azóta is sok minden történt velem.
http://lenabelicosa.blogger.hu/2019/01/01/9-eves-sorsszeruseg
Ez a mandala az őszi szünetben készült, amikor a gyerekek festettek, én is festettem...
A világ tényleg annyi, amennyit látunk belőle? - 'SEMMI SEM TÖRTÉNIK VÉLETLENÜL!'