A Károlyiak nyomában

 Csütörtök óta elég sok programon vettem részt. 

Egy kis földönkívüli est a dunakeszi könyvtárban, amit én szerveztem csütörtökön. 

Pénteken a fóti könyvtárban hallgattam egy nagyon jó előadást a reformkori Fótról. Károlyi István, Deák Ferenc, Vörösmarty, Fáy András és mások életéből hallottam történeteket. Nem csak a Károlyi kastélyban találkoztak a nagyok, hanem a Fáy présházban is, s az egyik túrámnál megtaláltam a Vörösmarty kunyhót is három éve, ahová tavaly be is jutottam. 

Szombat délelőtt szavalóversenyen voltam. Luca unokám indult az 55. Fóti Ősz vers- és prózamondó versenyen az 5-6. osztályosok kategóriájában. Sajnos idén sem lett helyezett, amit elég nehezen viselt, főleg, hogy a József Attila szavalóversenyen 3. helyezett lett tavasszal. 

Utána elmentem a Károlyi kastélyba egy könyvbemutatóra. A Gyerekvárost már körbejártam, és kívülről háromszor is jártam a kastély körül, de ma volt az első lehetőség, hogy be is jutottam a kastélyba. Az Erzsébet teremben nagyon sok ember jött össze, ahol Nyizsnyánszki Anna Eszter: Kaleidoszkóp, egy erdélyi nemes hölgy emlékei című "interjú könyvét" mutatták be, gróf Károlyi Lászlóné  Kenyeres Erzsébet életéről. Két éve megjelent a gróf Károlyi Lászlóról szóló könyv is Soha nem adjuk fel... címmel. Kicsit megérintett az arisztokrácia világa, hiszen a grófi házaspárt többen már fiatal koruktól kezdve ismerték... 

Amikor elengedek egy álmot

 Melyik álmomról mondtam le? 

Sajnálattal jelzem, hogy az Ibiza a mágikus sziget című útinaplóm második kiadása nem fog megjelenni. Mivel a szigeten töltött négy év életem meghatározó időszaka, szerettem volna egy olyan kiadványt, amit örömmel veszek a kezembe, és felidézem azokat az időket, amik fontosak voltak nekem. 

Milyen érzés, amikor elengedek egy álmot? 

Nehéz, sok mindent elengedtem már életem során, s az elengedés sosem könnyű. Sok blogot írtam az elengedés és az elfogadás témájában, most a sors ismét adott egy leckét. 

Mi kell ahhoz, hogy egy álomból valóság legyen? 

Cselekvés. Nos, aki ismer tudja, hogy ha megálmodok valamit, azt meg is valósítom, de ha nem rajtam múlik, akkor nem tudok mit tenni. Tettem sok mindent, de valamiért nem sikerült, amit szeretem volna egy könyvem újra kiadásával. 

Miket tettem, hogy könyv legyen belőle?

• 2023. márciusában felmondtam a szerződést a Publio Kiadóval az Ibiza a mágikus sziget c. könyvemnél. Annak idején csak az e-könyv után voltak hajlandóak nyomtatott könyvet készíteni, ami sok helyen elcsúszott, a sok fotó pedig használhatatlan volt, hiába reklamáltam, s kértem módosítást. Nem voltak partnerek, így nem is nagyon reklámoztam.
• Sajnos, hogy szerződést bontottam,  ez azt is jelenti, hogy most már e-könyvként sem elérhető. 
• Ígéretem volt a Szülőföld Kiadótól, hogy kiadják jó minőségben. Élt egy kép a könyvről a fejemben, amit én A5-ben jól meg is szerkesztettem wordben, sok fotóval, lett volna benne 12 színes oldal is. A kiadó azonban ragaszkodott ahhoz, hogy hagyjam el a dátumokat, mivel azok már több, mint 10 évesek. Nem vagyok erre hajlandó. Hiába jeleztem, hogy ez nem útikönyv, hanem egy útinapló, amely életem négy évét mutatja be egy csodálatos szigeten. Bár nagyon sok információ van benne, amely útikönyvként is megállja a helyét, de én akkor éltem meg, és ezért napló, ezért személyes, akkor hiteles, ha maradnak a dátumok, hogy azokat mikor írtam. 
• Ezután egy kedves ismerősöm vállalta, hogy nyomdakésszé teszi, s egy másik kiadó pedig kevesebb példányban kiadta volna. 
• Közben kiderült, hogy az én elképzelésem nehezen kivitelezhető, míg a kiadóról is negatív infókat kaptam. 
• Így aztán visszamondtam a nyomdai előkészítést is. 
• Nekem sajnos nincs anyagi lehetőségem, hogy megfizessek egy jó tipográfust, s arra sem, hogy magam adjam ki a könyvet. Így a könyvkiadást most elengedtem.
• Most az Univerzumra bíztam, hogy lesz-e belőle könyv. Ha lenne valaki, aki segítene, vagy ha nyugdíjba megyek, s igyekszem megtanulni a nyomdai előkészítést, s megcsinálom, ha tudom. A lényeg, hogy most nem lesz belőle könyv.... 

Az álmok üzenetei

 Aki ismer, tudja, hogy az álmok mennyire fontosak voltak életem során. Sokszor éjjelente le is körmöltem őket, majd könyvet is írtam belőlük. Álomfejtéssel sok mindent megoldottam életem során, számos álmom évek múlva realizálódott, és nálam az egyik legfontosabb ihlet forrás is. Július közepén is tollat ragadtam hajnalban, hogy a még eszemben lévő álmot leírjam, Egy oldalt le is körmöltem. Ebből az álomszösszenetből írtam a napokban egy novellát, mely teljesen beleillik a következő Dunakeszi antológia tematikájába, - HAZA, SZÜLŐFÖLD, OTTHON.

A titkos ház című novellám bekerül majd a kötetbe, amit szerkesztek majd, és már illusztráció is készült hozzá. Ez annyira felpörgetett, hogy lám, ismét írtam egy blogot is. 

Fenyő Iván és a vajjal-pirosarannyal kent kenyér esete

 

Fenyő Iván Szegő Jánossal beszélgetett, s bár sokszor volt deja vum, talán egy fél óra után a számban éreztem a vajas-pirosaranyos kenyér ízét. Rendkívül érdekes, meglepő, nem tudtam hová tenni érzés volt, és amikor hazamentem, muszáj volt újra azt ennem. Biztosan van vagy 35 éve, hogy nem ettem ilyent. Van min töprengenem, hogy ez most hogyan és miért jött? Amikor azt ettem anno, akkoriban nem nagyon volt mit enni. Voltak nehéz időszakok az életemben…

Véget ért a Fiatos korszakom

 Véget ért a Fiatos korszakom

Sokan azt mondták, hogy Fiatot csak az vesz, aki tényleg szereti.  Nem tudom, mennyire igaz, az azonban tény, hogy háromból két Fityóhoz nagyon kötődtem. 

,

Az út folytatódik

 

Mit is lehetne írni január elsején? Az utunk megy tovább azon az úton, amelyen épp tartunk valahol.

Nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, ha elhatározok valamit, akkor azt igyekszem megvalósítani.

2022-ben is számos dolgot elhagytam az életemből úgy is, hogy nem volt fogadalmam.

 

A 9-es személyes évem margójára

„Tapasztald meg az elengedés, a lemondás energiáját, és add meg magadnak a lehetőséget a következő év újrakezdéséhez!”

November 28-án ér véget a 9-es személyes évem. S véget ér az az év is, amikor az éveim száma 7. Ami nekem mindig nagyon kiemelkedő szokott lenni. A korábbi 8 év történéseit asszimiláljuk a 9-es évben, s bár kiemelkedő sikerek nem szoktak történni, mégis sok minden jött az életembe, belső sikeres munkámnak hála. Sok mindent kellett elengedni, és tényleg dolgoztam is rajta elég rendesen, amit a vállaim fájdalma is igazolt.