Az időgyorsulás idősödő korban és úgy egyébként
Mióta nincs az a nagy stressz az életemben és mióta nem dolgozom, valóban azt érzem, hogy az idő nagyon gyorsan telik.
Lehet, hogy bizonyos
feladatoknál valóban lelassultam, ezt nem firtatom. De az tény, hogy amikor
korábban valami 5 perc alatt ment, most azt tapasztalom, hogy 10 perc is
eltelt. Legyen példa pl. a zuhanyzás. Mindig elég volt 5 perc, s amikor az
órára néztem, az ott tartózkodásom már majdnem 10 perc volt, pedig én sokkal
kevesebbnek éreztem.
Olyan gyorsan elmegy a
nap, hogy néha úgy érzem, nem csináltam semmit. Most, hogy a héten több nap is
kétszer megyek Fótról Dunakeszire kezelésekre, az egész napom felborul. Nagy
dolgokba nem is tudok belefogni… persze egyszer majd letelik, de most vezetek
napi 20 km-eket.
Ugyanakkor a gyorsulást
már korábban is éreztem, s foglalkoztam is vele.
1. Mindenhol olvasni,
hogy ha öregszünk, kevesebb inger ér bennünket, csökken a dopamin szint. Ezáltal
rövidebbnek érezzük az órákat, napokat. Nem vitatkozom ezzel, de ez az időgyorsulás
már közel harminc évvel ezelőtt is feltűnt. S azt nem lehet rám mondani, hogy
az eltelt időben nem ért elég inger, tapasztalat. Mert rengeteg ért,
szándékosan tettem is erről, mégis azt éreztem már korábban is, hogy az idő bizony
gyorsabban telik.
2. Itt van például az
időtágulás fogalma, mellyel a fizika is foglalkozik. Mit is jelent?
„Az időtágulás
azt jelenti, hogy az
idő különböző körülmények között eltérően telik. Az időtágulásnak két fő típusa
van: a gravitációs időtágulás és a sebesség miatti időtágulás, és mindkettő
Albert Einstein elméleteiből következik. A gravitációs időtágulás az általános
relativitáselmélet következménye, mely szerint minél erősebb a gravitációs tér,
annál lassabban telik az idő. Például egy hegy tetején, ahol gyengébb a
gravitációs tér, az órák gyorsabban járnak, mint tengerszinten. A sebesség
miatti időtágulás viszont már a speciális relativitáselmélet következménye,
mely szerint minél gyorsabban mozog valami, annál lassabban telik számára az
idő egy nyugalomban lévő megfigyelőhöz képest. Például egy nagyon gyors
űrhajóval utazó ember számára kevesebb idő telik el az utazás alatt, mint azok
számára, akik a Földön maradnak.”
3. 24 óra alatt fordul meg a Föld a
saját tengelye körül – tanultuk még általános iskolában. Vannak azonban napok,
amikor gyorsabban "telik el" – azaz a Föld gyorsabban forog –, míg
máskor picit lassabban.
„A hatvanas években kifejlesztett
atomóra (mely kvázi a pontos idő abszolút mércéje) ugyanis az elmúlt
évtizedekben már többször korrekcióra szorult. Eddig 27 alkalommal iktattak be
egy-egy plusz másodpercet, hogy utólérjék azt az eltérést, amit a Föld
forgásának minimális lassulása okozott.”
4. Az ayurvédikus irodalom, a jóga filozófiája
szerint, az időgyorsulás átmeneti, a kozmikus légzés van felgyorsulva, amit
most felgyorsulásnak érzünk, később, amikor átlépünk egy újabb kozmikus
ciklusba, egy új tudatossági állapotba, az időérzékelésünk is stabilizálódni
fog. De már nem a régi formájában, nem lesz sem gyors, sem lassú, hanem
megfelelő, amely az adott pillanat természetéhez illeszkedik. A lényeg, ne
küzdjünk ellene, ne akarjuk lassítani, hanem áramoljunk az idővel.
16 éve írt versem is utalt már az idő
paradoxonjára…

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése