Szervusz Január!

 

Sokat írtam már a januárról, hogy milyen sok minden történt már velem.

Ezt a posztot egy három éve íródott bejegyzésem ihlette, mert hát azóta is sok minden történt velem.

http://lenabelicosa.blogger.hu/2019/01/01/9-eves-sorsszeruseg

Ez a mandala az őszi szünetben készült, amikor a gyerekek festettek, én is festettem... 

Fontosabb januári történések az elmúlt 40 évből. 

1981. esküvő; 2003. válás. 2006. Névváltoztatás indítása. 2007. Január 1. hazautazás Svájcból, és abban az évben 12 országba jutottam el. (itt is teljesült, hogy amit január 1-jén teszünk, jellemző lesz egész évre); 2009. január - indulás Ibizára. 2014. élettársi kapcsolat megszűnte, 2015. munkanélküliség. 2019. ismét munkanélküli lettem. 2020. munkahely és lakóhely váltás; 2021. a pandémia miatt a munkahelyem bezárt, és a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán kezdtem dolgozni. Jól bedobtak a mélyvízbe, de ott is helyt álltam.

Mi lesz most 2022 januárjában? Meghosszabbítják a munkaviszonyomat, és leépítek néhány emberi kapcsolatot, amiről már tudok. 

Már kicsit több mint egy hónapja a 9-es személyes évemben vagyok. 2013-ban volt ugyanez, illetve 2004-ben. Mivel 2012 októberében jöttem haza Ibizáról, s egyből ápolási díjra mentem anyummal, 2013-ban kezdtem újra építeni az életemet ismét Magyarországon a nulláról. Akárcsak 2004-ben, amikor a válás után, főiskolásként, új ismeretségek, új területek, új feladatok jöttek az életembe. Bár a 9-es év az elengedésről szól, s hogy ne fogjunk bele semmi újba, azért nálam semmi sem működött sohasem az asztrológia, számmisztika vagy bármilyen más terület szó szerinti leírtak szerint.

Egy 2013 januári bejegyzésem. (érdemes ezeket nekem is újra olvasni, néha el se akarom hinni, hogy  én írtam)

http://lenabelicosa.blogger.hu/2013/01/11/bakancslista

Figyelem magam, rengeteget változtam. Ha a 3 évvel ezelőtti bejegyzést elolvassátok. Lelassultam, nemcsak a pandémia kényszerített rá, hanem a környezetváltozás, idegen városok, kapcsolat hiány stb. Idő kellett, hogy kezdjek magamra találni. S tudjam, mit is akarok. Most már kezd körvonalazódni.

4 évem van még a nyugdíjig, s addig szeretnék Pest környékén maradni. Ha már volt bátorságom, hogy ismét nagyot dobbantsak, mint tettem 2009 januárjában Ibizára, és 2020-ban elköltöztem ismét idegen vidékre.

Az életem a bizonyíték rá, hogy el lehet és el kell hagyni olykor a komfortzónánkat, és lehet feszegetni a határainkat.

Számos olyan rám aggatott régi szokást sikerült már elengednem, amikből a legtöbb ember nem képes kilépni. 

Karácsony előtt volt, amikor minden nap azt álmodtam, hogy főzök, sütök valamit. Szinte a számban éreztem az ízét. Az álmoskönyvek szerint: Szeretnék gondoskodni valakiről? Életbe vágó fordulat előtt állok? Ahhoz, hogy sikeres legyek életem eseményeit, mozaik kockáit össze kell rendezni, és ez az álomban a főzésben is megjelenhet?

Lehet, van benne valami. A lényeg, hogy elkezdtem egy csodálatos konyhát vizualizálni, ahol, ha a felújítás során meglesz, biztos többet fogok főzőcskézni is.

Viszont az elmúlt napokban megfőztem, megsütöttem mindent, ami az álmokban volt, és már nagyon régóta nem ettem. Halászlét, rakott krumplit, darálós kekszet és még anyum híres túrós lepényét is megsütöttem. S képes voltam szilveszter napján kocsonyát is főzni. 

Szóval Kedves Január! Hiába mondanak negatív hónapnak, nekem mindig sokat adtál, remélem, most is fordítok az életemen valamicskét!

2022 - nagy reményekkel tekintek most erre az évre. Ideje, hogy az elmúlt évek sok negatív eseménye után végre ismét felfelé menjek az utamon!

 https://www.youtube.com/watch?v=d0caIWs0O9c