Már írtam, hogy nem emlékszem az álmokra, mégis az éjjel után megmaradt egy benyomás, nem is akármilyen...
Mióta hazajöttem, azt éreztem, hogy lehet, hogy mégis itthon kell boldogulnom.
Tegnap
és tegnapelőtt itt voltak a lányomék, Luca unokám és a fiamék is
eljöttek. Letudtam a temetőket is, s az éjjel tudom, hogy fura álmaim
voltak. Az már rendszeres, hogy Ibizáról álmodom, ma reggel azonban jött
egy sugallat, hogy vissza kell majd oda mennem.
Ma
reggel omynóztam is. S eközben is ezt láttam. Láttam Ibizán azt a
házat, amit már elképzeltem egy ideje. Láttam ott magam, ahogyan a
tengerpartra néző szobában írok. Láttam, ahogyan vendégül látom a
családjainkat, a barátokat, ismerősöket. Olyannyira odaképzeltem és
beleéltem magam, hogy most ismét azt érzem, hogy ott fogok majd élni.
Nem
semmi álom igaz? Közben meg el kellett jönnöm onnan, pillanatnyilag a
semmi talaján érzem magam, vajon még ebből a helyzetből is meg fogom
majd teremteni?
A laptopom is segítségre szorul, azért ezt már még se kelljen elengednem... :(
Vodafonos
mobilnetem van, de úgy eszi a megákat, hogy csak lesek. MÉg semmit sem
csináltam, és a bekapcsolás utáni 1 perc után már 30 mega, és még egy
oldalt sem nyitottam meg, hát így a 3 giga nem lesz elég egy hónapra,
azt már látom, pedig Ibizán 3 évig kijöttem vele.
Amikor
Ibizára mentem, mindig a magyarországi dolgokat hiányoltam, most pedig
ha hiszitek, ha nem, az ottanianakat hiányolom. Keresek dolgokat a
polcokon, de nem találok itt olyant. Ha igen, akkor pedig többször
annyiért. azt kell mondjam, hogy a magyar árak, már verik az ibizait,
pedig mikor kimentem, még jóval alatta voltak. Ott 4 év alatt nem
emelték a kenyér árát, minden más csúszik ott is felfelé, de kisebb
mértékben, mint itthon.
Még
mindig nem teltem el a túróval. :) Mióta itthon vagyok, már 4x is
vettem. Volt már túrós ganca, máshol ezt krumplikásának mondják, volt
túrós sztrapacska vagy nyögve, csináltam túrós rétest, túró fánkot, és
magában is ettem. Szerintem a magyarok többsége így van vele, ha
hosszabb külföldi lét után Mo-ra jön, mert ilyen túró nincs sehol, ez
biztos. Kerestem már Amerikában, Svájcban, Felvidéken, Erdélyben,
Spanyolországban, de nem találtam ilyent, és azok sem akik más
országokban jártak.
S
próbáltam a régi lányszobámban elhelyezkedni, de nem találom a helyem,
semmit sem találok. Folyton keresem a dolgaimat. Ez elég bosszantó...
Ma rengeteget mostam, s közben mégis az ibizai ház képe lebegett a szemem előtt.:)
Jó
hír. Az Omyno oldaláról ugyan levették a tanfolyamot, de szerencsére
volt, aki megszerezte. Ha valakit érdekel, írjon nekem, mert az
engedélye nélkül nem teszem közzé.
Elkezdtük
a novembert, még van közel három hetem a 8-as személyes évemből. Az
biztos, hogy ez az év nem semmi volt, s bár 2011-es évvel kellett
számolni, a nagy része 2012-re esett. Már látom az egyik regényem
második részének a címét, de hogy mikor jutok oda, hogy írjam, nem
tudom. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése